Chapter 02.

Chanyeol POV

- Ölni tudnék azért, ha az ízlelőbimbóim értékelni tudnák a vodka ízét. – morrantam fel, a szex party kellős közepén.
- Az elkövetkezendő órák kárpótolni fognak. – csapott hátba Kris, amitől majdnem megfulladtam. Nos ez elviekben lehetetlen, de… mindegy. Aztán egyik másodpercről a másikra a zene lekapcsolt és egy kis Haru rohant felénk, akinek folytak a könnyei.
- Mi történt, édes? – emelte fel Harut Kris. Mindenki csöndben követte az eseményeket.
- Fegyveres idegenek jöttek. – ölelte át szorosan Kris nyakát.
- Miről beszélsz? Biztos nem álmodtál? – tűrt el egy tincset az arcából.
- Nem. Téged akarnak Oppa. – sírt fel.
- Chanyeol… - biccentett felém.
- Rajta vagyok. – kezdtem összehalászni a tömegben az embereket, meg az éppen befutó Sehunt. – Akció van haver. Mi lett a szőkével? – kutakodtam a tömegben, de mindenki visszakozott.
- Visszavezettem a társaihoz, de azért kértem kóstolót. – büszkén vigyorgott rám.
- Kyungsoo, benne vagy a buliban? – pacsiztam le vele, illetve Xiuminnal.
- Persze. – vigyorgott. Kyungsoot vonzzák az élők, pedig nagyon ijedős. Kíváncsi vagyok mi fog kisülni ebből.
- Mehetünk? – lépett mellénk Kris egy ismeretlen csajjal.
- Tiffany vagyok. – mosolygott ránk.
- Aha. – biccentettem. – Ő mire? – vontam kérdőre Krist.
- Majd meglátod. Menjünk. – indultunk meg kifele. – Ailee drágám, pakolj kicsit össze abban a teremben. Vendégeink lesznek. – ezzel a mondattal végleg elhagytuk a bárt.
- Egy kis szórakozás végre. Imádom Kris módszereit. – kezdte Sehunt traktálni Kyungsoo.
- Hova is tartunk? – kérdeztem Krist.
- A pláza fele. – vágta rá Sehun.
- Akkor, ha itt megyünk eléjük vághatunk. – mutatta az utat Tiffany. Igaza lett. Sehun megbabonázva figyelte a szőkét, és szúrós pillantásokkal illette az én kiszemeltemet, aki éppen Luhant ölelgette.
- Mit gondolsz, mennyire pontosan sikerül eltalálnod azt az ideget innen? – kérdezte Kris Tiffanyt.
- Szerintem pontosan tudod, hogy 200%-os pontossággal dolgozom. – kuncogott, és öt hosszúkás épphogy csak látható tűt vett elő.
- Hm? – löktem meg kicsit Krist.
- Mindjárt megláthatod. – csitított el minket, a következő másodpercben pedig Tiffany meglendítette a karját és az öt tű eltűnt. Mire visszafordítottam a fejem az öt srác a földön feküdt.
- Mi ez a varázslat? – indultunk feléjük.
- Nem varázslat, anatómia. – kacsintott Tiffany.
- Egy jól irányzott tűszúrás, és Tiffany ölni tudna. – emelte fel a hátára Kris a fekete hajú srácot.
- Én viszem Luhant. – és úgy kapta fel Sehun a szőkét, mint egy hercegnőt.
- Enyém ez itt. – bökte meg Kyungsoo.
- Akkor én kettőt viszek? – sóhajtottam.
- Dehogy. Engem nem kell félteni. – kapta fel Tiffany simán a vöröst, így maradt a kiszemeltem.
- Ez nem az volt, akivel találkoztunk? – vette szemügyre a szőkét Kyungsoo.
- De, de! – vigyorgott Sehun. – Bár nem hittem volna, hogy ilyen hamar viszontlátom. – kuncogott, majd a központ felé vettük az irányt, ami nagyjából negyed óra sétát jelentett, de szerencsére a csomagom pehely könnyű volt.
- Üdv itthon, a terem előkészítve. – üdvözölt minket Ailee.
- Minden meg van? – ment biztosra Kris.
- Tuti! – tisztelgett Ailee, majd egy köszönöm után ment a dolgára.
- Szóval azt a módszert fogjuk használni, amit egyszer láttam? – KÉRLEK ISTENEM IGEN. IGEN. IGEN. IGEN. IGEN. ÉS IGEN. KÉRLEK.
- Talán tudsz jobb módszert? – kezdtünk lépcsőzni.
- Isten ments, dehogy! – reagáltam túl gyorsan.
- Megértem, hogy izgatott vagy. Jó fogások. – értett egyet a ki nem mondott gondolataimmal. – De, már odaérhetnénk a folyosó végére. – morogta, majd amint sikeresen berúgta az ajtót a legelső székre ledobta az áldozatát, és mi is követtük a példáját.

- Te is ilyen édes vagy, amikor alszol Kris. – jegyezte meg Tiffany, ahogy az alvó prédáját méregette, de Kris nem méltatta válaszra.
- Te mit csinálsz Sehun? – néztem az említettet.
- Ez kelleni fog. – emelte a magasba a fekete kendőt.
- Ennyire perverz te se lehetsz… de adj nekünk is. – vigyorogtam, és odaadta az anyagot nekünk.
- Kikötözzük őket? – kérdezte Kyungsoo, és próbálta úgy tartani a srácot, hogy ne essen le a székről.
- Aha. Itt vannak a kötelek. – csukta be az ajtót kulcsra, majd kinyitotta a mellette lévő szekrényt. Csak a felsőtestüket kötözzük le. Az elég. – vigyorgott Kris is. Rég nem láttam még ilyen izgatottnak.
- Egyébként mikor térnek magukhoz? – fordultam Tiffany fele.
- Nem telhet bele több, mint öt percbe. Maximum fél órára ütöttem ki őket. – piszkálta a srác arcát.
Én is elkezdtem az én zsákmányom méregetni, és mikor az állánál emeltem fel, egy morgást kaptam válaszul.
- Hogy aludtunk? – vigyorogtam rá, és a többi is kezdett ébredezni.
- Mi a fasz? – gondolom nagy lendülettel akart lekeverni, de szerencséjére – vagyis az én szerencsémre – csak elvágódott a székkel.
- Bacon! – ijedten szólalt fel Kyungsoo embere.
- Mi a fene történt? – Kris áldozata is megszólalt.
- Sehun! – Luhan pedig hatalmas szemeket meresztett az említettre.
- Ismered? – végül Tiffany fogja is bekapcsolódott a beszélgetésbe.
- Ewww, hogy gondolhatsz ilyet Lay?  - Luhan rögtön fal fehér lett a kérdésre.
- Felsegítenél te troll? – hallom meg a morgást lentről.
- Persze Bacon. – válaszoltam egy vigyorral a képemen.
- Baszd meg! – sziszegte.
- Ó, hidd el, nagyon szeretném. – vigyorgok. – Nyithatok én hyung? – néztem kérlelően Krisre.
- Ne öld meg! – kiáltott Luhan.
- Megölni? Annál sokkal jobbat fogok csinálni… - pillantottam Krisre, aki csak bólintott, és türelmesen leült az áldozatával szemben egy székre.
- Nem fogsz átváltoztatni te pöcs! Ahhoz túl király vagyok, hegyi troll! – morogta.
- Mondja a törpe. – öltöttem rá nyelvet, és az ölébe lejtettem magam. – Fogalmad sincs kivel beszélsz. – ciccegtem. Akármennyire is új volt nekem a szitu, élveztem. Baromira.
- Egy undorító hullával. – vágott savanyú képet.
- Tényleg annyira undorító lennék? – gondolkodtam el.
- Pontosan! Ráadásul egyáltalán nem király az, hogy rajtam vagy. Kopj le mielőtt beverek! – mormogta.
- Aztán hogyan? – nevettem el magam.
- Majd mindjárt kiszabadulok aztán röhögj lámpaoszlop! – mozgolódott.
- Már tudom mit csinálok veled. – kuncogtam. – Milyen beállítottságú vagy? – kérdeztem hirtelen, ezért választ is kaptam rá.
- A hetero a király! – vágta rá. – Menj a francba, ne kérdezgess. – nézett rám szúrósan.
- Kedves Bacon, aki hetero, - erre a haverja elnevette magát. –először is letöröm azt a kurva nagy egódat, hogy megtanuld ki a főnök. – suttogtam fülébe rekedtes hangon, mire éreztem, hogy elakadt a lélegzete.
- Na gyere. – cicceget.
- Tudod mennyire szeretném befogni azt a mocskos szádat? – suttogtam ajkai előtt. – Úgy megtenném a keményebb módszerrel – szó szerint -, de ez így is elég nagy trauma lesz az egódnak. – s mielőtt válaszolhatott volna, ajkaira tapadtam, mire kényelmetlenül akart kellemesebb pozitúrát találni, de mivel rajta ültem, így ez lehetetlen volt.

Baekhyun POV

Ez az undorító hegyi troll megcsókolt. Nincs elég erőm ahhoz, hogy megszakítsam a csókot, de visszacsókolni sem fogok. Ráadásul mi a redvás halálért van az, hogy egy rohadt zombi veszi el az első csókom? Ahogyan ezen agyalok, ő erősen beleharap az alsó ajkamba, mire szétnyitom ajkaim, és nyelve az enyémmel harcol. Szó szerint harcol. Minden megmaradt erőmmel azon vagyok, hogy elkerüljem  a nyelves csókot, de amint egy erős markolást érzek a férfiasságomon, belenyögve a csókba adom meg magam. Ez egyáltalán nem király…

Chanyeol POV

Ahogy próbált ellenállni, csak még jobban meg akartam kapni. Egyszerűen az egész srác tökéletes, kivéve az egóját. Erősen harapva alsó ajkát nyelvem azonnal átbújtattam az ő szájába, de nem engedte, hogy mélyítsem a csókot, így a kezem is bevetettem, amiért egy nagyon édes nyögést csikartam ki belőle. Innentől kezdve nem ellenkezett…
Elválltam tőle és egy apró nyálcsík maradt kettőnk között. A szemeibe pillantottam, de azok teljesen elködösültek a vágytól, és ajkai is többért kiáltottak. Újra a puha párnákra tapadtam, de ezúttal kezemmel már folyamatosan izgattam. Még hogy hetero…

 Baekhyun POV

A testem és az elmém őrült csatát vív a belsőmben. A testem minden érintését áramütésként fogadja, egyre többért és többért epekedve, míg az elmém tökre az ellenkezőjét kántálja. De késő. Elvesztem az élvezetben, egyre többet nyögtem bele a csókokba, ahogy keze munkálkodott rajtam.
- M-még~. – nyögtem egy nagyobbat.
- Ahogy óhajtod. – suttogta a fülembe és a nyakamba csókolt, miközben kezét az alsógatyám alá vezette. Ettől a kettős kombótól fel tudtam volna sikítani, helyette egy elfojtott nyögést adtam ki.
- Csak nem tetszik Bacon, aki hetero? – piszkált, de jelen helyzetben ez sem érdekelt.
- B-Baekhyun. – suttogtam erőtlenül.
- Chanyeol. – intéztük el a bemutatkozást, majd újra a nyakamat ostromolta.


Sehun POV

Én is és Luhan is teljesen sokkosan néztük az akciót, majd jobban megfigyelve Luhant, teljesen ki volt vörösödve, de szemein láttam, hogy a sírás szélén állt, ezért a fekete kendőt elővéve bekötöttem a szemét.
- S-Sehun? – kérdezte ijedten.
- Ez nem neked való. – suttogtam a fülébe, mire megborzongott.
- A-attól még hallom. – hajtotta le a fejét.
- Az a jó, így gyönyörködhetek a látványba. – haraptam rá a cimpájára, mire felnyögött. Ez az isteni hang, imádnivaló.
- Milyen l-l-látvá-… - látszólag beugrott neki mire gondolok. – Szabaduljak ki innen, kinyírlak! Értetted Sehun?! – kezdett kiabálni, de hamar elhallgattattam egy csókkal.
- Jó fiú. – túrtam hajába.

Lay POV

Döbbenten figyeltem mindenkit és mindent. Aztán a figyelmemet az engem méregető lányra szenteltem.
- Hogy hívnak? – kérdeztem.
- Előbb te. – mosolygott rám.
- Yixing, de hívj csak Laynek. – mosolyogtam vissza.
- Én Tiffany vagyok. Gondolom nem idevágó, ha azt mondom örvendek a találkozásnak… - nézett oldalra zavartan.
- Végülis nem rossz, ha te is azt fogod velem csinálni, mint a colos. – kuncogtam.
- Hát, akkor bocsi, de nem fogom. – nézett a szemeimbe.
- Miért? – kérdeztem.
- Van valakid, akit nagyon szeretsz. Ezt tiszteletben tartom. – mosolygott.
- Ezt meg honnan… - esett le az állam.
- Női megérzés. – igazította meg a haját.
- Ijesztő. – nevettem fel kínosan, majd egy csomó dologról kezdtünk el dumálni, így kivontuk magunkat a mellettünk zajló dolgokból.

Baekhyun POV

- Ahn, igen, ott, istenem… - nyögdécseltem Chanyeol alatt, aki reakcióimat csak elégedett morgásokkal jutalmazta, amik még jobban beindítottak.  – Gy-Gyhorsabban… - nyögtem fülébe teljesen tehetetlenül. A lábaim mozgatásával akartam könnyíteni a kínzásomon, de ha erősködni kezdtem ő mindig lelassított, így hamar feladtam. – M-még… - nyögtem fel megint hangosan, erre ő megszívta a nyakam, és még néhány erős rántással elérte, hogy óriásit nyögve elélvezzek. A fejem hátra volt döntve, nehezen lélegeztem, ráadásul teljesen leizzadtam. Az állapotomon az sem segített, hogy Chanyeol a szemem előtt nyalja le az ujjairól az orgazmusom eredményét. Szinte, még egy körre készen állnék, annyira eleven lettem lent megint, hogy az már fájt. Ekkor pedig bevillant. Nem egyedül vagyunk. Teljesen megsemmisítve meredtem a padlóra, ami most a világ legérdekesebb művészeti tárgya lett, és próbáltam megfejteni a rajta lévő foltokat. Ilyen könnyen betörtek?

Kai POV

- Nagyon gáz, ha ez beindított? – morrantam fel, mire a mellettem ülő leesett a székről. Luhan kettő.
- Akkor talán nekem kellene folytatnom? – ült vissza a székébe, elém fordítva azt.
- Miért nem az ölembe ülsz, úgy, mint a colos? Tudod mennyire szeretném? – kérdeztem tőle rekedtes hangon.
- Neked meg mi bajod? – pislogott rám ijedten.
- Először hagynám, hogy a formás seggeddel masszírozd a farkam, ezzel is elérve azt, hogy egyre nagyobb dudor keletkezzen a nadrágom, hogy a boxerem őrjítően szűk legyen. Aztán szépen szétmarcangolnám az ajkaid, a nyakadon lilábbnál lilább foltokat hayva, így haladva lejjebb a nadrágodig… - szakítottam félbe a mondandóm egy nyögés miatt. Jobban szemügyre véve az elfogóm behunyt szemekkel markolássza a széket, gondolom elképzelve, hogy éppen mit csinálok vele. – Az utolsó két zavaró ruhaneműt letépve rólad, úgy izgatnálak fel, hogy nem érek hozzád,így ez egy nagyon lassú és kínzó folyamat lenne. De az én idegeim sem vasból vannak. Elképzelted eddig? – nyaltam végig száraz ajkaimon.
- I-Igen… - és megpillantottam életem egyik legcsodásabb dolgát, ahogy a szexi fekete magához nyúl.
- Ez még semmi. Miután elértem, hogy sírva könyörögj azért, hogy érjek hozzád, én még akkor sem fogok, hanem szépen a hasadra fordítva kutyapózba fektetlek, és egy kicsit megmarkolászom azt az őrülten szexi segged. – újabb nyögést hallhattam, morgással vegyítve. – És, a kedvenc részem. Mindenféle előkészítés nélkül hatolnék beléd a lehető legerősebben és legmélyebben, és addig basználak, amíg meg nem győződöm arról, hogy egyáltalán nem tudsz mozogni. – morrantam fel a végére, ő pedig egy nagyobbat nyögött, amitől rögtön kipattantak a szemei. – Csak nem elélveztél? – haraptam be az ajkam.
- … - hajtotta le a fejét.
- Csak nem ingyen kóstoló az újaknak? – vigyorogtam rá perverzen, és egyből bezsebeltem egy pofont. – Én is szeretlek. – hogy lehet valaki egyszerre ennyire attraktív, ártatlan, cuki, édes, szexi és.. oké JongIn állj le. Egyszerűen csak tökéletes, és a férfiasságom is szimpatizál vele. Akaratlanul is lepillantok a nadrágomhoz, és majd belefájdul a szívem, ahogy szerencsétlen kisebbik énem segítségért kiabál. – Nem esik meg rajtunk a szíved? – biggyesztettem le az ajkam, de csak egy újabb pofont kaptam. – Guess not. – morogtam.
- Egy kibaszott perverz vagy! – kiabálta. Fáziskésés vagy, mi? Édes. – Ijesztő~. – ült jóval messzebb tőlem, és csak később vettem észre, hogy kicsit könnyesek a szemei. – K-Kris… - szólította meg az utolsó ismeretlen tagot.

Kris POV

- Már csak ketten maradtunk. – csúsztattam a kezem térdére, majd felfele húztam azt.
- … - semmi reakció nem érkezett tőle, így egyik ujjammal köröket kezdtem leírni férfiassága körül. Az egyik lába megrándult, ezek szerint hatással vagyok rá.
- Néma lennél? – estem gondolkodóba, és egy kézzel kiügyetlenkedve az ingje gombjait fedtem fel testét. Illetve a trikóját? Mi a szar. – Ez vétek. – tűrtem ki a gatyájából és kissé feljebb húztam. – Igen, ez tényleg vétek. – húztam végig a szabad kezem hasfalán. – Még mindig semmi? – markoltam meg tagját. Semmi reakció, sőt úgy méreget, mint, aki gondolatban már századszorra ölt volna meg. – Tényleg semmi? – nyúltam boxere alá. Erre viszont már reagált. Szemen köpött.
- Ajajj. – kerekedtek ki Kyungsoo szemei.
- Kyungsoo, kötözd ki. – ragadtam meg torkánál fogva, míg másik kezemmel letöröltem a nyálát.
- Nem tartom jó ötletnek. – ellenkezett.
- Talán  téged vágjalak a falhoz? – vontam fel a szemöldököm. Erre a kijelentésemre már egyből mozdult, így hamar felemelhettem a székről. – Gondolom már bánod, amit tettél. – dobtam a falnak, de nem hagytam menekülő utat, hamar visszapréseltem oda a mellkasommal. – Tudod eleinte csak olyannyira akartalak volna megtörni, mint Chanyeol a töpszlit. De, ahogy mondta, van keményebb verzió is. Nem kicsit kikerekedtek a szemei a kijelentésemre, de hol érdekelt az, hogy beletiprok a lelki világába. – Bár, ha térden állva bocsánatot kérsz, talán meggondolom magam… - morogtam.

Luhan POV

A hangokra már egyre jobban beindultam, a lábaimat már próbáltam úgy keresztbe vetni, hogy takarjam „Sehun csodálatos látványát”, de bármit tettem kényelmetlen volt. Aztán hirtelen jött egy mélypont. Elméletileg Tao leköpte Krist. Néha nagyon elveti a nemtörődömségét.
- S-sehun, mi folyik itt? – kérdeztem halkan.
- Olyan dolgok, amiket én is szeretnék megtenni veled. – súgta a fülembe. Először nem értettem, majd meghallottam Kris szavait. Mondani akartam valamit, de csak tátott szájjal meredtem valamerre.
- Mi a baj velem? – sóhajtottam.
- Hm? – hümmögött Sehun.
- S-semmi. – hajtottam le a fejem.
- Máshogy is rá tudlak kényszeríteni, hogy elmondd mire gondolsz. – morogta a fülembe.
- Inkább magamban tartom, ha nem bánod. – mozgolódtam.
- De bánom. Viszont van egy sejtésem. – kuncogott.
- I-igazán? Biztos nem egyre gondolunk. – nyeltem.
- Élvezed. Azt akarod, hogy én is ilyen piszkos szavakkal szóljak hozzád, mintha egy rossz kis kurva lennél, igaz? – csókolt a fülem mögé, mire megugrottam kicsit, már amennyire ez kivitelezhető volt.
- Honnan veszed, hogy pont téged képzellek oda? – kérdeztem remegő hanggal. – Basszus. – haraptam be az alsó ajkam kínomban.
- Tudod, először nem akartam csinálni veled semmit, hiszen olyan kis ártatlan vagy, de valójában rohadtul mocskos a fantáziád. – karolta át hátulról a derekamat, így gondolom leguggolt.
- F-fogd be. – mocorogtam.
- Ó, nem. Most megkapod, amit szeretnél. – markolt rá dudoromra, mire felnyögtem. – Viszont, ahhoz mondanod kell, mit csináljak. – kuncogott. Na, akkor ennyi is volt. Szép volt, amíg tartott. – Mi ez a csalódott ábrázat? Ezek után már minek szégyenlősködni… - nevetett fel.
- Miért csináljátok ezt? – tereltem a témát.
- Mert élvezzük.  – vont vállat. – Na, de engem most nem a kérdéseid érdekelnek. Mit szeretnél igazán? – kezdte a nyakam csókolgatni, amitől sóhajok százai hagyták el a számat.
- S-sehun… - sóhajtottam.
- Mit szeretnél? – morogta a fülembe.
- É-én… - elkezdtem a mondatot, de képtelen voltam befejezni.
- Ezt? – és Sehun keze hirtelen az alsóm alatti merevedésre vándorolt, én pedig felvisítottam elég lányosan, mire a teremben lévő összes szem ránk szegeződött. Még Krisék is.
- H-hagyj meghalni, kérlek… - nyüszítettem.
- Nem rossz ötlet, de nem tehetem meg. – sóhajtotta, majd kihúzta a kezét az alsómból.

Tao POV

Huang Zi Tao, reménykedj, hogy előző életedben nem csesztél ki az istenekkel, és hirtelen most hagynak meghalni. Nem az nem jó. Hagynak elájulni. Miért kell mindig kiidegelnem valami seggfejet? Ráadásul úgy, hogy pofán köpöm. Ezzel még saját magamat is megleptem. De ha egyszer annyira irritáló az egész személy. Ahogy rám néz, a szemével már rég levetkőztetett! Undorító! Legszívesebben leköpném újra, de a falnak préselődve ez nem túl jó ötlet. Mi az, hogy a keményebb módszer? Oh, god kérlek, mondd, hogy kivételesen nem arra gondolok, ami a valóságot tükrözi.
– Bár, ha térden állva bocsánatot kérsz, talán meggondolom magam… - morogtam. Bocsánatot kérni?  Én? Huang Zi Tao, bocsánatot kérni?
- Meg a francokat. – ejtettem ki a következő szavakat hangosan. Most már tényleg tuti késő.
- Ismételd meg! – tépett a hajamba, mire felszisszentem.
- Fran-co-kat. – szótagoltam is a kedvéért. Tao, lődd le magad. Miért kell ásnod a saját sírod? Ja, igen. A srác léte már idegesít.
- Kétszer is helyet hagytam annak, hogy javíts. Az egy is ritka. Visszaélsz a vendégszeretettel panda. – morgott bele a fülembe, amitől kirázott a hideg.
- Harmadszorra is szeretnéd? – vicsorítottam, és pont mielőtt Kris visszavághatott volna Luhan felsikoltott, így mindenki felé kapta a tekintetét. Kris kihasználva a figyelmetlenségem a térdeimre kényszerített, így nem tudtam mást csinálni, csak szemezni a nem is olyan kicsi domborulattal a nadrágján. Nagyot nyeltem. Most már imádkozni is késő igaz?
- Kris, ez sok lesz. – szólt közbe a colos. Hallgass a haverodra kérlek.
- Még semmit se csináltam. – pillantott a magasra.
- Jó, de akkor is… Én is bármennyire akartam volna… - erre a sokkjából kicsit feleszmélt Baekhyun. – Nem tettem. Neked sem kellene elvesztened az eszed. Ennyi ijesztés elég volt nekik, oké? Nem hiszem, hogy visszajönnének. – kezdte piszkálni a colos Baekhyun haját, majd kezét ajkaihoz vezetve letörölt egy kis nyálat.
- Én nem te vagyok. Te pedig nem én. Nekem fent kell tartanom magam a tápláléklánc csúcsán. – húzott fel erősen az államnál fogva, majd megfordított és hassal lökött a falnak. – Mert a sárkányok reggelire megzabálják a pandákat, és kiköpik a csontjaikat. – mondta rekedtesen a fülembe, amitől újra megborzongtam. Hátulról kezdte magát a seggemhez dörgölni, amit rohadtul gusztustalannak találtam, viszont délebbik felemnek egészen bejött. Ahogy így ment az idő, kezdtem én is kellemes tapasztalatszerzésnek felfogni a dolgot, az agyam is egyre jobban kikapcsolt, egészen addig a pillanatig, amíg keze be nem csúszott a merevedésemhez.
- N-ne… - próbáltam kiutat keresni, de ezzel csak azt értem el, hogy még jobban a falhoz lettem passzírozva, és kezével is erősen markolt. – E-engedj… - kezdtem gyorsabban venni a levegőt.
- Késő. – kuncogott, és nyakamat kezdte csókolgatni. Van egy bizonyos határ, amit még el tudok viselni, de Kris ezen már rég átment. Fogalmam sincs, honnan volt ennyi önkontrollom, de mikor az első nyögés kiszökött az ajkaim közül, akkor indult be a riadó igazán az egész testemben. Előszedve minden wushu tudásom, adtam meg neki magam teljesen néhány másodpercre, hogy lankadjon a figyelme, és amint esélyem volt egy kicsit is megfordulni, kigáncsolva terítettem a földre. Csípőjére ülve fogtam feje mögé mindkét kezét, majd miután mindketten észleltük a pontos pozitúránkat elhagyta a szánkat egy-egy nyögés. Lenéztem Krisre, és a tekintete összekulcsolódott az enyémmel. Nem tudom mi történt abban a percben, de nem voltam már képes ésszerűen gondolkodni. Csípőm saját magától kezdett ringatózni, miközben egy pillanatra se vettem le a tekintetem Kris szemeiről. Kezei a csípőmet fonták körül. Mikor is engedtem el őket? Erősen nyomott lefele, elérve azt, hogy hátravessem a fejem és úgy sóhajtozzak. Annyira beleőrültem az egész szituációba, hogy szíves örömest letéptem volna magunkról a nadrágokat. Egyre jobban eltévedtek a gondolataim, ezt pedig Kris is észrevette, ezért megemelt, és úgy ültetett vissza, amitől egy hatalmas nyögés hagyta el a számat. Ez volt az, amikor minden büszkeségem félredobva – ami már egyáltalán nem volt meg – tapadtam ajkaira. Azonnal reagált, ráadásul mindketten a dominanciáért küzdöttünk, amelynek az lett az eredménye, azon kívül, hogy vesztettem, hogy hatalmas lendülettel fordított át minket Kris, így egy széket sikeresen fel is löktünk, amin volt valaki, de mi már nem foglalkoztunk a részletekkel. Személy szerint engem jobban elfoglalt Kris kocka hasa.

Kyungsoo POV

Sokkoló volt az egész jelenet. Olyan volt, mintha két marakodó viperát láttam volna táplálkozni. De komolyan. Mindenki kínosan figyelte őket, én is ezt tettem egészen addig, amíg úgy nem döntöttek, hogy ők most tornázni fognak a földön, és bele nem jönnek az én székembe, hogy felboruljak.

És mondhatom a legjobb helyre érkeztem.
- Csak kérned kell édes. – hallottam meg a foglyom halk nevetését. A két kibaszott lába közé estem.
- Ha akarsz még gyereket, jobb ha meg se szólalsz. – morrantam fel, de hirtelen két kar ragadt meg a derekamnál, így visszaestem Kai ölébe. – Mi a franc? – ámultam.
- Komolyan azt hitted, hogy valami kis kötél elválaszthat tőled? – dörgölte az arcát a hátamba. Ez valójában aranyos gesztus volt. – Azóta, amióta úgy élveztél el, hogy hozzád sem értem, minden erőmmel azon voltam, hogy kioldozzam. Tudod, sokkal jobban kielégíthetnélek, mint te saját magadat. – hajolt a fülemhez. – És senki nem tiltja meg, hogy úgy nyögj alattam, mint egy rossz szajha. – lehelt rá fülemre.
- Megütlek! – morogtam.
- Bármit elviselek tőled. – nevetett fel.
- Tényleg? – pislogtam rá ártatlanul.
- Ja. – bólintott.
- Hmm, akkor lenne pár ötletem. – kezdtem mocorogni.
- Remélem egyre gondolunk. – engedett szabad utat, és pont ez kellett ahhoz, hogy ököllel férfiasságára vágjak. Feljajdult, majd eldőlt oldalra.
- Még egy ilyen húzás, és levágom. Világos? – néztem rá szúrósan.
- Ah, basszus. Nem hittem, hogy ilyen vad vagy. – sziszegte.
- Mostantól a neved kuss. – ültem rá a hátára.
- Ez most miért jó, amúgy is Kai vagyok. –nyöszörgött.
- Probléma? – vontam fel az egyik szemöldököm, majd elkezdtem felmérni a többieket. Nos Krisről és a pandáról nem tudtam még eldönteni, hogy birkóznak, vagy dugni akarnak. Chanyeol édesen szórakozott a srác hajával, meg arcával. Tiffany meg Lay beszélgettek, leszarva, hogy mi van körülöttük. Sehun meg Luhant szívatta azzal, hogy mindenfélével felhevítette őt, arra várva, hogy ő lépjen.
Te jó ég! Nyolc perverz összezárva! Ki akarok jutni!